Történelem, kultúra, összetartozás – útravaló a Határtalanul! programhoz
A Határtalanul! program keretében szervezett tanulmányi kirándulásunk előkészítéseként 2026. május 12-én a 7.b osztállyal rendhagyó történelemórán vettünk részt a budapesti Magyarság Házában. A látogatás során interaktív foglalkozás keretében ismerkedtünk meg a külhoni magyarság történetével, kulturális örökségével, valamint a kisebbségi lét kihívásaival a trianoni békeszerződés időszakától napjainkig.
A program során tisztáztuk a tömb- és szórványmagyarság fogalmát, majd játékos feladatok segítségével bepillantást nyertünk az elcsatolt területek egykori városainak életébe. Külön figyelmet fordítottunk Nagyszelmenc és Kisszelmenc sorsára, amely jól példázza a történelem által meghúzott határok emberi következményeit. Egy térbeli puzzle segítségével kiraktuk a történelmi Magyarország térképét, majd megismerkedtünk a „legbátrabb város”, Balassagyarmat címerével is.
A foglalkozás során átfogó képet kaptunk arról is, hogyan élnek és miként őrzik identitásukat a magyar közösségek határainkon túl, többek között Szlovéniában és Horvátországban. A program értékes felkészülést jelentett közelgő utazásunkhoz, amely során személyesen is megtapasztalhatjuk a külhoni magyarság életét és hagyományait.
Határok és sorsok – rendhagyó történelemóra a Magyarság Házában
2026. május 14-én a 7.a osztály a budapesti Magyarság Házában vett részt egy rendhagyó történelemórán, amely a Határtalanul! programhoz kapcsolódott.
A foglalkozás középpontjában az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés állt, amelynek következményeit interaktív, élményszerű módon dolgozták fel a tanulók. A diákok megismerhették, hogyan változtak meg Magyarország határai, mely területek kerültek az új országhatárokon kívülre, valamint hogy mindez milyen demográfiai és társadalmi változásokat eredményezett.
A program során szó esett a határon túl élő magyar közösségek helyzetéről is: a kisebbségi lét mindennapjairól, az identitásmegőrzés kérdéseiről, valamint azokról az oktatási és kulturális intézményekről, amelyek hozzájárulnak a magyar nyelv és hagyományok fennmaradásához. A tanulók betekintést kaptak abba is, hogy a különböző országokban milyen eltérő keretek között élnek a magyar közösségek, és milyen kihívásokkal kell szembenézniük napjainkban.
Az interaktív elemek – térképhasználat, közös gondolkodás és beszélgetés – lehetőséget adtak arra, hogy a diákok aktívan bekapcsolódjanak a foglalkozásba, kérdéseket tegyenek fel, és saját meglátásaikat is megfogalmazzák. Ez a személyesebb megközelítés hozzájárult a történelmi összefüggések mélyebb megértéséhez.
A program nemcsak új ismeretekkel gazdagította a tanulókat, hanem erősítette bennük a nemzeti összetartozás élményét is. A látogatás értékes felkészülést jelent a közelgő tanulmányi kirándulásra, amely során a megszerzett tudást a gyakorlatban is megtapasztalhatják.
Közös múlt, közös értékek – felkészülés a Határtalanul! útra
2026. május 21-én iskolánk tanulói egy tartalmas előkészítő órán vettek részt a Határtalanul! program keretében, amely során közelebbről is megismerhették Horvátország és Szlovénia világát. Balogh Zoltán tanár úr élményszerű előadása nemcsak történelmi ismereteket adott át, hanem utazásunkhoz is értékes háttértudást nyújtott.
A foglalkozás során a diákok átfogó képet kaptak a térség történelméről és kulturális sokszínűségéről. Megtudhatták, hogy a mai Horvátország és Szlovénia területén az évszázadok során számos nép – többek között rómaiak, frankok, avarok és bizánciak – hagyta lenyomatát, gazdagítva a vidék örökségét.
Kiemelt szerepet kaptak a közös történelmi múlt fontos alakjai és helyszínei: Jurisics Miklós és Zrínyi Miklós alakján keresztül a diákok betekintést nyertek a török elleni harcok időszakába, Csáktornya vára pedig a közös történelmi örökség egyik jelentős emlékeként került bemutatásra.
A tanulók képek és térképek segítségével ismerkedtek meg a térség nevezetes városaival és értékeivel: Lendva történelmi központjával, Zágráb építészeti emlékeivel, valamint Fiume (Rijeka) kikötővárosával, amely az Osztrák–Magyar Monarchia idején a magyar tengerhajózás központja volt. A foglalkozás során szó esett a két ország címerének szimbolikájáról, valamint a magyarlakta területek elhelyezkedéséről és helytörténetéről is.
A történelmi folyamatok közül külön figyelmet kaptak a tatárjárás és a török hódoltság következményei, amelyek alapvetően átalakították a térség etnikai viszonyait. A diákok azt is megismerhették, milyen lehetőségei vannak ma a határon túl élő magyar közösségeknek identitásuk megőrzésére, nyelvük és hagyományaik ápolására.
Az előadás a természeti értékek bemutatásával is kiegészült: szó esett többek között a Plitvicei-tavak különleges karsztvidékéről, a táj kialakulásáról és a térség éghajlati sajátosságairól. A megszerzett ismereteket a tanulók interaktív feladatok segítségével is elmélyíthették. Az okosdoboz.hu-n oldottak meg feladatokat, amelyek a közös múlt jelentős eseményeire és személyiségeire épültek.
A program különleges lezárásaként a 7. évfolyamos diákok megtekintették az 5. osztályosok készülő műsorának próbáját a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. Ez a június 4-én megemlékezett nap arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarság határokon átívelően is egy közösséget alkot. A műsor főpróbájának megtekintése így nemcsak élményt jelentett a tanulók számára, hanem méltó módon kapcsolta össze az előkészítő óra ismereteit a nemzeti összetartozás gondolatával.
Érkezés és első élmények – Lendva felfedezése (1. nap)
2026. június 1-jén iskolánk diákjai izgatott várakozással indultak útnak a Határtalanul! program keretében szervezett ötnapos tanulmányi kirándulásra Szlovéniába és Horvátországba. A jó hangulatú utazás során a tanulók már az első pillanatoktól lelkesen készültek az előttük álló közös élményekre. Az idegenvezető csatlakozását követően megismerték a hét programját, amely gazdag történelmi és kulturális látnivalókat ígért.
Az első állomás Lendva városa volt, amely a Muravidék egyik fontos kulturális központja, és jelentős magyar vonatkozásokkal rendelkezik. A diákok egy hangulatos sétával jutottak fel a Szent Katalin-plébániatemplomhoz, miközben megcsodálhatták a szőlőültetvényekkel borított domboldalakat és a térség jellegzetes táját.
A templomban különleges történelmi emlékkel találkozhattak: Hadik Mihály törökverő hadvezér üvegkoporsója és életének története közelebb hozta számukra a régió múltját. A templom körüli temetőben magyar feliratú síremlékeket is megfigyelhettek, amelyek a helyi magyarság történelmi jelenlétét bizonyítják. A látogatás során az úgynevezett „energiakő” is felkeltette a tanulók érdeklődését.
A következő program a Bánffy–Esterházy várkastély meglátogatása volt, amely Lendva egyik legjelentősebb műemléke. A kastélyban a diákok megismerkedtek Zala György szobrászművész munkásságával, valamint betekintést kaptak a helyi néprajzi gyűjteményen keresztül a térség hagyományaiba és mindennapi életébe. Egy rövid ismeretterjesztő film tovább gazdagította a városról szerzett ismereteiket.
A program során a tanulók egy kis pihenőt is tartottak a város híres cukrászdájában, majd csoportképet készítettek iskolánk névadója, Szent István szobra előtt, ezzel is erősítve a nemzeti kötődés élményét.
A nap végén, már a szállás felé tartva, az idegenvezető bemutatta a Makovecz Imre által tervezett lendvai kultúrpalotát is, amely a kortárs magyar építészet kiemelkedő példája. Az erdei környezetben fekvő szálláshelyre érkezve a finom vacsora után a diákok birtokba vették a sportpályát, és aktív játékkal zárták az első, élményekben gazdag napot.
Hagyományok és találkozások – élmények a Muravidéken (2. nap)
A második napot a tanulók pihenten, jókedvűen kezdték, majd a reggeli után a dobronaki Hancsik-tanyára indultunk, ahol a Muravidék hagyományos paraszti világával ismerkedhettünk meg.
A vendéglátó, Hancsik József, közvetlen stílusával és ízes tájszólásával hamar elnyerte a diákok figyelmét. Élményszerű bemutatóján keresztül nemcsak a gazdaság mindennapjait ismerhettük meg, hanem a helyi hagyományok és életmód sajátosságait is. A tanulók megkóstolhatták a bodzaszörpöt, saját készítésű perecet ehettünk, majd betekintést nyertünk a környék borvidékének adottságaiba is. A dombtetőről elénk táruló zöld panoráma különleges élményt nyújtott.
A program során a helyben készült finomságok – például tökmagolaj, sült zsír és fürjtojás – kóstolása tovább erősítette a hagyományos gasztronómia iránti érdeklődést. Az ebéd is a helyi ízeket idézte: fűszeres gulyás és kukoricamálé került az asztalra.
A nap következő fontos állomása a dobronaki Kéttannyelvű Általános Iskola volt. Az intézmény vezetője bemutatta az iskola működését, mindennapjait és programjait. Külön figyelmet kaptak a kétnyelvű oktatás sajátosságai: a diákok képet kaptak arról, hogyan tanulják és használják a magyar nyelvet Szlovéniában, illetve milyen szerepe van az iskolának a helyi magyar közösség identitásának megőrzésében.
Ezt követően a Dobronoki György-házba látogattunk, ahol a tanulók kézműves foglalkozáson vettek részt. Kukoricacsuhé felhasználásával készítettek dísztárgyakat, miközben megismerkedtek a helyi népi hagyományokkal. Az épületben található helytörténeti és néprajzi gyűjtemény további betekintést adott a térség múltjába és kulturális örökségébe.
A nap zárásaként egy gyalogtúrán vettünk részt: felkerestük a magyar–szlovén–osztrák hármashatárt jelölő emlékkövet. A különleges helyszínen rövid megemlékezést tartottunk, amelyhez koszorúzás is kapcsolódott. A közös főhajtás méltó módon erősítette a Nemzeti Összetartozás gondolatát, és személyes élménnyé tette mindazt, amiről a program során tanultunk.
A tartalmas napot közös vacsorával és felszabadult, játékos sporttevékenységgel zárták a diákok.
Úton a tenger felé – Fiume és Krk szigetének felfedezése (3. nap)
A harmadik nap egy fontos fordulópontot jelentett utazásunk során: búcsút vettünk Szlovéniától, és Horvátország felé vettük az irányt. A reggel a már megszokott jó hangulatban telt, a svédasztalos reggeli után a tanulók összepakolták csomagjaikat, majd elindultunk a tengerpart felé.
Utunk során Fiume (Rijeka) városát érintettük, amely az Osztrák–Magyar Monarchia idején a magyar tengeri kereskedelem és hajózás egyik legfontosabb központja volt. Bár az időjárás ezen a napon nem volt kegyes hozzánk, az eső ellenére is sikerült több jelentős helyszínt felkeresnünk.
Elsőként a Tersatta-várat látogattuk meg, amely a város fölé magasodva nyújt betekintést a térség történelmébe, és egyben lenyűgöző kilátást kínál a környezetére. Ezt követően a közeli ferences kolostorhoz sétáltunk, ahol megcsodálhattuk az épület jellegzetes építészeti megoldásait és a templombelső gazdag díszítését. A látogatás egyik érdekessége volt a Szent István csatahajó makettje, amely a magyar haditengerészet történetére emlékeztetett.
A kedvezőtlen időjárás miatt a program egy része ugyan módosult, de így is lehetőség nyílt rövid pihenőre és feltöltődésre: Zágráb egyik bevásárlóközpontjában a diákok szabad program keretében tölthettek el egy kis időt.
A délutáni órákban érkeztünk meg új szálláshelyünkre, a Krk szigetén található Omišalj településre. A tenger közelsége és a különleges természeti környezet új élményeket ígért a csoport számára. A szobák elfoglalása és a vacsora után egy hangulatos esti séta során a tanulók felfedezhették a tengerparti település atmoszféráját, és szuveníreket is vásárolhattak.
A nap végén mindenki izgatottan várta a következő nap programjait, remélve, hogy az időjárás is kedvezőbbre fordul, és tovább folytatódhat a közös élmények gyűjtése.
Magyar emlékek nyomában és tengeri élmények – Fiume és Abbázia (4. nap)
A negyedik napra érve a fáradtság mellett még mindig sok izgalmas program várt a csoportra. A bőséges, svédasztalos reggelit követően útnak indultunk, hogy tovább fedezzük fel Horvátország magyar vonatkozású emlékeit és természeti szépségeit.
Elsőként Fiume (Rijeka) egy újabb részét kerestük fel, ahol a kikötő történelmi jelentőségével is megismerkedtünk. A város az Osztrák–Magyar Monarchia idején kiemelt szerepet töltött be a magyar kereskedelem és hajózás életében, így különösen fontos állomása volt utazásunknak. A helyszínen megkoszorúztuk Baross Gábor emléktábláját, majd megálltunk a volt Hotel Európa falán elhelyezett Jókai Mór-emléktáblánál is, felidézve a neves magyar személyiségek kötődését a városhoz.
A városközpontban tett séta során több érdekességet is megfigyelhettünk: a nyüzsgő halpiac hangulatát, valamint a kikötőben található, magyar feliratokat viselő bójákat, amelyek a történelmi múlt máig élő nyomait őrzik.
A nap következő állomása Abbázia (Opatija) volt, amely elegáns épületeiről és lenyűgöző tengerparti sétányáról híres. A diákok egy kellemes séta során csodálhatták meg a város különleges hangulatát, a tenger látványát és a díszes villákat. A helyszín magyar vonatkozásai is előtérbe kerültek: a Villa Flores falán Feszty Árpád emléktábláját tekinthettük meg, aki itt töltötte életének utolsó heteit, míg a Bellevue szálloda falán dr. Markusovszky Lajos emléktáblája emlékeztetett a város egykori neves vendégeire.
A program közben egy rövid pihenőre is sor került, ahol a diákok felfrissülhettek, majd visszatértünk szálláshelyünkre. Itt egy régóta várt élmény következett: a tanulók számára lehetőség nyílt a tengerben való fürdőzésre, amely mindenki számára felejthetetlen pillanatokat jelentett.
A vacsora után azonban még nem ért véget a nap: a kikötőből induló hajókirándulás során a csoport a naplementében gyönyörködve kerülte meg a sziget egy részét. A tenger, a fények és a táj látványa különleges hangulatot teremtett, méltó lezárását adva az élményekben gazdag napnak.
Az est hátralévő részében még jutott idő egy rövid sétára a tengerparton, majd a tanulók visszatértek a szállásra, és megkezdték a csomagolást. Mindenki izgatottan készült az utolsó nap programjaira.
Búcsú és visszatekintés – Varasd és hazatérés (5. nap)
A kirándulás utolsó napján a csoport korán kelt, majd a reggeli elfogyasztása után búcsút intettünk a Krk szigetén található Omišalj városának. A hazautazás előtt még egy különleges állomás várt ránk: Varasd (Varaždin), amely Horvátország egyik legszebb történelmi városa.
A városban tett séta során megismerkedtünk a gazdag múltú vár történetével, amely a Cilleiek, a Frangepánok, majd az Erdődy család birtokában is állt. A vár és a környező óváros hangulatos utcái jól megőrizték a történelmi idők emlékét, így a diákok kézzelfogható közelségbe kerülhettek a régió múltjával.
A városközpontban tett kellemes séta során – az időjárás ellenére is – jutott idő egy kis pihenésre és beszélgetésre, sőt egy finom fagylalt is hozzájárult a jó hangulathoz. A közösen átélt élmények ekkor már beszédtémává váltak: a tanulók felidézték a hét legemlékezetesebb pillanatait.
A varasdi látogatást követően elindultunk Magyarország felé, és a kora délutáni órákban átléptük a határt Letenyénél. Az utazás után este érkeztünk vissza az iskolához, ahol a szülők már örömmel várták a diákokat.
A búcsú pillanataiban mindenki egy élményekben gazdag hét emlékeivel térhetett haza. A Határtalanul! program nemcsak új ismereteket adott a tanulóknak, hanem maradandó közösségi élményeket is, és közelebb hozta számukra a határon túli magyarság világát.
Élményeink feldolgozása és megosztása – Témanap és értékelő óra a Határtalanul! program lezárásaként
A Határtalanul! program lezárásaként intézményünkben június 16-án egy témanap keretében, tanítási órába ágyazva került sor az utazás élményeinek feldolgozására és értékelésére. A foglalkozás során a diákok közösen idézték fel a kirándulás legemlékezetesebb pillanatait, miközben rendszerezték a megszerzett ismereteket és tudatosították a tanultak jelentőségét.
A beszélgetések során a tanulók napi bontásban elevenítették fel élményeiket. Kiemelt helyet kaptak a lendvai városnézés történelmi tapasztalatai, a dobronaki Hancsik-tanyán szerzett élmények, valamint a kétnyelvű iskola meglátogatása, ahol közvetlenül tapasztalhatták meg a külhoni magyarság mindennapi életét. A horvátországi programok közül különösen nagy hatást gyakorolt rájuk Fiume magyar vonatkozású emlékhelyeinek felkeresése és a koszorúzás, valamint a tengerhez érkezés élménye, a fürdőzés és a hajókirándulás.
A közös feldolgozás során a diákok azt is megfogalmazták, milyen „útravalót” adott számukra az utazás: erősödött bennük a nemzeti összetartozás érzése, bővültek történelmi ismereteik, és jobban megértették a határon túl élő magyarság helyzetét. Emellett a közösségi élmények is hangsúlyosak voltak, hiszen az együtt átélt programok hozzájárultak az osztályközösség erősödéséhez.
A témanap fontos célja volt az élmények megosztása az iskola többi tanulójával is. Ennek érdekében a 7. évfolyamos diákok csoportokban rövid, napi bontású videókat készítettek, amelyekben bemutatták a kirándulás legfontosabb helyszíneit és saját élményeiket. Ezek a videók az iskola felső tagozatos osztályainak Teams-csoportjaiba kerültek feltöltésre, így ismerhették meg társaik a határon túli magyarsághoz kapcsolódó tudnivalókat és a program tapasztalatait.
Az utazás során készült fényképekből is válogatás készült, amelyet digitális formában, az osztályok Teams-felületein tettek közzé. Ez a „virtuális kiállítás” nemcsak lehetőséget adott a közös élmények újraélésére, hanem környezetvédelmi szempontból is tudatos választásnak bizonyult: a nyomtatott képek helyett digitális formában történő megosztás jelentősen csökkentette a papírfelhasználást, így a program a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe vette.
A megszerzett ismeretek elmélyítését szolgálta az a közös Kahoot-kvíz is, amelyet a kiránduláson résztvevő tanulók állítottak össze a tanultak alapján. A digitális felület játékos formában segítette a tudás rögzítését, és a felsős diákok nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a feladatok megoldásába.
A tanulók a témanap során egyéni élménybeszámolókat is készítettek, amelyek legérdekesebb gondolataiból közös osztálybeszámoló is született. Ez a munka hozzájárult ahhoz, hogy a diákok saját élményeiket tudatosan is feldolgozzák, és reflektáljanak a kirándulás során szerzett tapasztalataikra.
A témanap és az értékelő óra így nemcsak az élmények felidézésére adott lehetőséget, hanem a tanultak rendszerezésére, a digitális eszközök kreatív alkalmazására és a közösségi élmények megosztására is. A program méltó lezárását jelentette a Határtalanul! kirándulásnak, és tovább erősítette a tanulókban a nemzeti összetartozás élményét.
