Iskolánkról

Az újhatvani városrész fejlődése, a megnövekedett gyermeklétszám szükségessé tette egy új iskola építését az 1950-es években. A javasolt területek közül a Bajcsy-Zsilinszky út vasút felőli oldalára esett a választás. A beruházás tervfeladata 1954. július 14-én jóváhagyást nyert, azonban a műszaki tervek nem lettek készen. Az építési engedélyt egy 8 tanteremmel, 2 tanulószobával, tornateremmel, természetrajzi előadóval, gondnoki lakással, melegítő konyhával, étteremmel, zuhanyzóval és öltözővel ellátott épületre adták ki. A teljes kivitelezési terv 1956. február 19-én készült el. 1956 márciusában kezdődött meg az építkezés, majd az 1956-os forradalom eseményei miatt másfél évig szünetelt. Végül 1959 augusztusában készen állt az épület, augusztus 28-án megtörtént a műszaki átadás. 24 nevelő és 614 tanuló kezdte meg az első tanévet a IV. sz. Állami Általános Iskolában, váltótanítással.

A munkavégzés feltételei korántsem voltak kedvezőek, hiányoztak a szemléltető eszközök, sivárak voltak a tantermek, törmelék- és homokkupacok, meszes gödrök éktelenítették az udvart. Az iskolaavató ünnepségre így csak 1960. december 3-án került sor, mely egyben névadó ünnepély is volt. A Művelődési Minisztérium több javaslat közül az adott történelmi korban a Hámán Kató név felvételét tartotta a legmegfelelőbbnek. Négy hónapos szervezés után állt össze az ünnepi program, melyről a megyei Népújság is tájékoztatott. A művészeti csoportok megérdemelt sikert arattak műsorukkal.

Az 1960-as évek

Az intézményt a kezdetektől 1963-ig Fenyvesi András vezette, majd 1971-ig Kilyén Zoltán irányítása alatt állt. Munkásságuk alatt alakult meg az úttörőcsapat, megkezdte működését az Ifjúsági Vöröskereszt. Kialakították a folyosók és osztálytermek ízléses dekorációját, sok szép szemléltető eszközt készítettek. Társadalmi összefogás keretében elkészült a műhelyterem, fontos szerepet kapott a politechnikai oktatás. Megkezdte működését az iskolarádió, megszervezték az iskolai büfét, különböző szakkörök működtek. 1964. szeptember 1-jétől egy orosz tagozatos osztály indítására kapott engedélyt az intézmény. Ezzel egyidőben Berki Sándorné vezetésével az 5-6. osztályosok részére német nyelvtanfolyam indult.

A televíziót is az oktatás szolgálatába állították, mozgófilmek vetítésének feltételeit teremtették meg, kialakították a stúdiót. Az intézmény elég jó felszereléssel rendelkezett az audiovizuális eszközök vonatkozásában. A politechnika terén megyei rendezvénynek adott otthont az iskola. Az 1968/1969. tanévben a zeneiskola átvett egy helyiséget a zeneoktatás céljára, s itt tartotta foglalkozásait a megjelölt napokon.

Színvonalasan ünnepelték meg az iskola fennállásának 10. évfordulóját, többek között bélyegkiállításra, kultúrműsorra, emléktábla elhelyezésére került sor.

Az iskola igazgatását Hajdu Kálmán vette át, s 1979 októberéig állt az intézmény élén. A szülői házzal való jó kapcsolattartás, a gyermekekért való tenni akarás jellemezte az intézmény működését. Megszervezték a TIT keretében a „Szülők iskolája” néven futó előadássorozatot. Már 21 féle szakkör működött, új sportágakat indítottak be a szabadidő helyes eltöltése érdekében. A sportudvar tovább bővült tollaslabda pályával. Nagy szakmai sikernek számított és hosszú távon meghatározta az iskola életét az orosz nyelv 3-8. osztályban történő tanítása, valamint az angol nyelv bevezetése a 3-6. osztályokban. Kialakították a szaktantermi rendszert a felső tagozaton, alsó tagozatban pedig a tantárgycsoportos oktatást. A diákok országjáró túrákon vettek részt, városi OSN Sportünnepélyen szerepeltek, s a jobb tanulmányi eredmény elérésére is ösztönözték őket a „Bukásmentes őrs” akció keretében.

Az úttörőélet igen aktív volt, rendszeresen megtartották a csapatzászló ünnepét, megalakult az Úttörő Gárda, országos bélyegkiállításokat szerveztek. Az évtized végén már működött az iskolaotthonos oktatás. Szép szülői összefogás keretében sor került az iskolaudvar betonozására. Az iskola fennállásának 20. évfordulója kiemelkedő esemény volt.

Az 1981/82. tanévtől Nagy Károlyné vette át az iskola irányítását. Igazgatósága alatt csatolták az intézményhez a Kerekharaszti Általános Iskolát. Az évtized elejére az iskola túlzsúfolttá vált. Az 1983. október 1-jei statisztikai adatok szerint már 700 fő felé közelített a tanulói létszám. Elkerülhetetlenné vált az épület bővítése. Az új épületszárny 1984. szeptember 1-jére készült el, s így 8 tanteremmel, 1 tornateremmel, öltözőkkel, szertárakkal, új konyhával és ebédlővel bővült az intézmény. Így az 1984/1985. tanévben már jobb körülmények között, egy műszakban folyt az oktató-nevelő munka. 1986. május 29-én került átadásra a kézilabdapálya, amelynek elkészítésében a Magyar Néphadsereg nagygombosi alakulatának katonái nagyon sok munkával vettek részt. Az évtized vége felé áttért az iskola az öt napos tanítási hétre, minden szombat szabad lett, bevezették a heti három testnevelés órát. Megalakult a diákönkormányzat. Emlékezetes esemény volt a kedves japán vendégek látogatása az iskolában.

Az intézmény vezetését 1991-től Baranyainé Szekszárdi Marianna, 1997-től Kovács János látta el.

Módszertani újítások, fakultációk szervezése, pezsgő kulturális élet jellemezte az évtized elejét, melynek kiemelkedő eseménye a „Tavaszi zsongás” című rendezvénysorozat volt. A tanulók irodalmi országjáráson, nyári vándortáborokban, kerékpáros táborban ismerkedtek országunk nagyjaival, nevezetességeivel. Iskolanapok eseményeit színesítette a  gyermeknapi játékkavalkád a strandon.  Jótékonysági bálok bevételeiből gyarapodott az iskola taneszközállománya.

1998-ban átadásra került az újhatvani logopédiai központ. Az épületen belül elkezdődött a felújítás, amely a szülők, a hatvani vállalkozók, valamint az iskola karbantartóinak munkájának köszönhetően valósult meg. Az önkormányzat támogatásának eredményeképpen megújult a fűtési rendszer, megépült az udvart körülvevő kerítés és megkezdődött a homlokzat teljes felújítása. Az intézmény fennállásának 40. évfordulójára nagyszabású iskolatörténeti kiállítással emlékezett az iskola, mely egyben előkészítette az ezredfordulóra tervezett eseményt.

Az igazgató továbbra is Kovács János, majd 2007-től Ságiné Szűcs Klára. Az iskola életében meghatározó esemény volt a kiemelkedően jól sikerült névfelvételi ünnepély, melyre a városi millenniumi rendezvénysorozat keretében került sor 2000. január 8-án.

Elkészült és felavatták a földszinti aulában Pálffy Katalin szobrászművész alkotását, a Szent István királyt  ábrázoló domborművet.

A külső megújulást belső, tartalmi változások is kísérték. Az iskola elsőként készült fel szakmailag a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására, kialakította a korszerűen felszerelt fejlesztő helyiségeket. Referenciaiskolaként vett részt a holland mintára épülő belső gondozói rendszer kiépítésében. A sok sikeres pályázat eredményeképpen, azaz az Országos Oktatási Integrációs Hálózat tagjaként, az Összetartó Társadalom projektben való részvétellel, a Világ-Nyelv Program idegen nyelvi tanulóközpontjaként és a HEFOP/2004/3.1.2. pályázat keretében a Heves Megyei Pedagógiai Intézet vezetésével létrejött konzorcium a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ egyik intézményeként sokoldalú szakmai munkát végezve jelentős többlet pénzügyi forrásokhoz jutott az iskola. Közben pedig folytatódott az épület felújítása. 2003-ban korszerűsítésre került a könyvtár helyisége, jól felszerelt idegen nyelvi labor, valamint informatika szaktanterem került kialakításra. Megújultak a vizesblokkok, az ebédlő. Az udvari szárnyon is folytatódott a homlokzat rendbe tétele. Több lépésben megtörtént a bútorzat cseréje. Testvériskolai kapcsolatok jöttek létre . (Nagyvárad - Románia, Witaszyce - Lengyelország, Oranienburg - Németország)

A 2007-es esztendő nagy változással járt az iskola életében. Az önkormányzat az újhatvani városrészben összevonta az óvodákat és a két általános iskolát egy közös intézménybe. Így jött létre az Újhatvani Óvoda és Általános Iskola, melynek  székhelyintézménye lett az iskola.  Változás történt a tanulók elhelyezésében, a pedagógusok munkarendjében.

2009-ben az iskola közössége az intézmény fennállásának 50. évfordulójára emlékezett. Kiállítással, ünnepi műsorral, testvériskolai találkozóval sikerült emlékezetessé tenni a jeles évfordulót.

KITŰNŐ TANULÓK 8. osztály végén 1959-től napjainkig

Kitüntetett dolgozók névsora 1994-től

Iskolai elismerések

Iskolánk épületében az alábbi oktatási helyiségek találhatók:

►Osztályterem: 18
►Szaktanterem: 7

Képes beszámoló

Idegennyelvi szaktanterem

Művészeti szaktanterem

Fizikai-Kémia szaktanterem

Iskolai könyvtár

Háztartási terem

Nagy tornaterem

Kis tornaterem

Díszudvar

Kosárlabda pálya

Kézilabda pálya

Műfüves pálya

Az iskola elnevezése a megnyitás óta többször változott, sorrendben a következők szerint:

1959-től napjainkig

Az iskolai könyvtár bemutatása

2003. május 21-én került sor a modern, mai napig is gyönyörű könyvtár átadására, amely egy 108 m² területű, 50 férőhelyes, világos és tágas helyiség, új bútorokkal. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használati igényekhez.

A helyiség egyik felében van a kézikönyvtár, a folyóirattartón elhelyezett időszaki kiadványok, öt asztal öt számítógéppel.

A terem másik részében van elhelyezve a kölcsönző állomány, azaz az ismeretterjesztő művek, a szépirodalmi művek, a helytörténeti gyűjtemény, a Világ-Nyelv pályázat angol, német nyelvű dokumentumai és a tankönyvek. A folyóirattartón elhelyezett időszaki kiadványok felett vannak a névadónkról szóló kiadványok, valamint az Európai Unióval kapcsolatos tájékoztatók. Külön polcon találhatók a mese, a vers, a sorozat feliratú állományrészek. Zárt szekrényben vannak elhelyezve a hangkazetták, a videókazetták, a CD, CD-ROM lemezek és a DVD kazetták.

Állományunk egyharmad része kézi- és segédkönyv, kétharmad része szépirodalom és ismeretterjesztő.

Iskolánk fő profilja az idegen nyelv (angol, német) oktatása. Ez a gyűjtőkörben is jelentkezik, s egy 20 fős osztálylétszámnak megfelelő szótár, segédkönyv, munkafüzet áll az angol és német szakos kollégák rendelkezésére, amely egy letéti állományban van elhelyezve az idegen nyelvi laborban. A Szent István Általános Iskolában emelt szinten (régi értelemben tagozatosan) folyik az angol és a német nyelv oktatása. Nem véletlen tehát az, hogy az intézmény felfigyelt a Világ – Nyelv Programra. A pályázatot a Forrás alprogramra nyújtotta be az iskola. Az alprogramnak az a célja, hogy egy könyvtár-tanulóközpont kialakítása révén hátteret biztosítson az önálló tanulásra való nevelés feltételeinek megteremtéséhez. A tanulóközpont más iskolák előtt is nyitva áll kölcsönzésre, illetve helyi használatra.

A könyvtár nyitvatartási ideje:

Ajánlólista a könyvtárban tárolt idegen nyelvi anyagokhoz

2007 októberében iskolánk megvásárolta a Szirén nevű könyvtárkezelői programot. Jelenleg is folyamatosan történik a dokumentumok feldolgozása. Legnépszerűbb szolgáltatás a tanulók részéről az internetes információkeresés, a közösségi oldalak használata. 

Hagyományossá vált a könyvtárban megrendezett vers- és prózamondó, népdal-, sakk-, olvasási verseny, a különböző megbeszélések, értekezletek tartása a tanárok, szülők és a tanulók részére. Iskolai ünnepélyek, műsorok előadásának színhelye is.
A könyvtárban rendszeresek a könyvtárhasználati órák. A tanultak alkalmazása évente megmutatkozik a Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyen való eredményes szereplésen.

A névadó élettörténete

Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarlot) nevű keresztény leánya volt.

Születésekor ugyan (a török eredetű) pogány Vajk nevet kapta 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki.

996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag érkezett Bajoroszágból.

Atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben.

Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén) koronázták királlyá Esztergomban a feltehetőleg II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság.

István és Gizella fia, Imre herceg 1031-ben egy vadászaton meghalt. A király utolsó éveire egyenesági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg.

István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérváron, ott is temették el.

Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük.

Szent István dombormű

A névadó emlékét őrzi az iskola földszinti aulájában elhelyezett Szent István dombormű, amely Pálffy Katalin szobrászművész alkotása, és amit az intézmény névfelvételi ünnepségén, azaz 2000. január 8-án Farkas Kálmánné, Hatvan város polgármestere avatott fel.

Ezen alkotásáról Pálffy Katalin így vallott a 2000. esztendőben kiadott "Kis szoborkönyv" című munkájában:

"Inspirációk és kiindulás a Szt. István vörösmárvány relief elkészítéséhez

Érdekes és kevésbé ismert adat, talán legrégebbi és legkisebb, államszervezéskori, működő templomunk van a Heves megyei Tarnaszentmárián, mely egykor Szent István tiszteletére lett szentelve. A tarnaszentmária templomban körbefutó díszített padka és falfülke a fejedelmi rangot jelezhette. Innen az általam faragott Szt. István szobor formája.: űlőfülkében elhelyezett figura, az oszlopok az ottani motívumot követik. A márvány faragásának stílusa és anyaga az ezer évet átívelő tisztelet jele."

Pálffy Katalin szobrászművész

Mezőhegyesen született 1949-ben. A gyermekkorát Hatvanban töltötte, itt végezte el az általános iskolát. Budapesten a Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett. Érettségi után köri studiumokat folytatott Laborcz Ferenc és ifj. Pál Mihály korrigálása mellett.

1974-ben felvételt nyert a Fiatal Képzőművészek Studiójába, majd a Művészeti Alapba. Néhány év múlva a Képző és Iparművészek Szövetségének lett a tagja. 1975 óta vesz részt országos tárlatokon. 1982-ben és 1983-ban kiállítási nagydíjat nyert el Nápolyban. 1997-ben megkapta a Szent Adalbert Egyházművészeti Pályázat fődíját. Hazai és nemzetközi szobrászati szimpóziumok és kiállítások rendszeres résztvevője.

Munkái magán és közgyűjteményekben, valamint köztereken egyaránt megtalálhatóak. 1970 óta Csepelen él és dolgozik. Alkotói munkásságát és közéleti tevékenységét elismerve Csepel Önkormányzata 2011-ben"Csepel Díszpolgára" címet adományozott neki.

Pedagógusok névsora 1959-től napjainkig

Kérjük Olvasóinkat, ha találnak javítani való adatot ezen az oldalon, akkor az iskola e-mail címén jelezzék!
Segítőszándékát előre is köszönjük.
(A lista nem teljes.)

Megjegyzés: az Újhatvani Óvoda és Általános Iskola időszakát tekintve hiányos, akik a székhelyiskolában tanítottak.

Végzősök névsora 1959-től napjainkig

Ezen az oldalon az osztálytablókat is megjelenítjük. Kérjük olvasóinkat, hogy digitális tablóképek küldésével segítsék munkánkat.
Ha Ön is szeretné egykori osztályát a honlapon is megnézni, kérjük küldje el a tablófényképe digitális változatát iskolánk szentistvan.hatvan@gmail.com e-mail címére. Segítségét előre is köszönjük.

Végzősök névsora tanévenkénti bontásban